Bár az amerikai jegybank tegnap újra kamatot emelt, az európai és a japán központi bankra érdemes inkább figyelni, ugyanis ha ezek az intézmények felhagynak az elképesztő ütemű pénznyomtatással, az könnyen óriási pusztítást okozhat a kötvénypiacokon - mondta el a csak kötvénykirályként ismert Bill Gross a CNBC-nek adott interjújában.
Várhatóan 2017-ben is a világ nagy jegybankjainak döntései mozgatják majd elsősorban a fejlett devizák piacát. Az év egyik legfontosabb fejleménye a korábban sosem látott széttartás lehet a Fed és az EKB politikája között. Ez elvileg elhozhatja a dollár további erősödését, de a tavalyi év utolsó napjaiban láthattuk, hogy törékeny az amerikai deviza ereje. A három legjelentősebb jegybank esetében Donald Trump új amerikai elnök politikája döntheti el az irányt, így a dollár mellett az euró és a jen sorsa is nagyban függ attól, mit valósít meg ígéreteiből a politikus.
A fintech cégek a jegybankok számára új kihívást jelentenek, amikor a bankszektor stabilitását szeretnék megőrizni - mondta a japán jegybank elnöke, Haruhiko Kuroda hétfőn a Reuters beszámolója szerint.
Az alacsony inflációval és gyenge növekedési kilátásokkal küzdő fejlett országok jegybankjainak bár nincsen nyíltan bevallott árfolyamcélja, naivitás volna azt gondolni, hogy az elmúlt évek monetáris lazító intézkedései mögött nem húzódott deviza-leértékelési megfontolás. Különösen igaz ez Japánra, ahol a maginfláció, a piaci inflációs várakozások és a jen dollárral szembeni árfolyama jellemzően egy irányba mozogtak az elmúlt években, épp ezért a jegybank intézkedéseinek fontos közvetítője volt az árfolyam. Ennek hatékonysága azonban évről-évre csökkent, mostanra pedig gyakorlatilag két lehetősége maradt a japán jegybanknak: a globális környezet javulására játszva kivár, vagy valami drasztikus húzással áll elő, ezzel azonban egy nyílt globális deviza-leértékelési háború kitörését kockáztatná - vélik a Nordea Bank elemzői.
A japán nyugdíjalap, a Government Pension Investment Fund (GPIF) tegnap először nyilvánosságra hozta portfóliója összetételét. Az adatokból végre kiderült, az alapnak gigászi, szinte az összes nagy japán vállalatban jelentős részesedése van. A hatalmas méret azonban kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az állami nyugdíjalap miként befolyásolja a japán részvénypiac egészét.
Csalódást okozott hajnalban a japán jegybank a bejelentett monetáris lazítással a piacnak, így a jen erősödött, a befektetői hangulat pedig óvatos volt reggel. Aztán a délelőtti európai GDP-adatok a vártnak megfelelő lassulást hozták, az amerikai adat viszont meglepően gyengére sikeredett. Utóbbi miatt a dollár eséssel reagált, mert tovább csökkent az idei újabb Fed kamatemelés esélye. Utóbbi a forintnak is segített, amely péntek délután újra meglódult az euróval szemben és megpróbálta áttörni azt az emelkedő trendvonalat, amely a devizapár elmúlt másfél évét meghatározta. 311,5 alatti árfolyamnál a trendvonal letörése már jelentős esélyű. A forint a dollárral szemben egyhavi, az euróval szemben másfél havi csúcsra ért péntek délutánra.
Jelentős, 2,5 százalékos erősödéssel reagált a japán jen arra, hogy a Bank of Japan meglepetésre nem változtatott a kamatszinten.
A dollár szerdai zuhanásával sikerült semmivé tenni a dollár-jen árfolyam múlt pénteki emelkedését. Vagyis semmivé vált annak hatása, hogy a Bank of Japan (BoJ) is negatív tartományba vágta az alapkamatot.
A japán jegybank elnöke Tokióban tartott beszédében kijelentette, hogy az alacsony inflációs környezet következtében további monetáris lazító intézkedések követhetik a január végi kamatvágást. Ez egyrészt jelentheti az éves szinten 80 ezer milliárd jen értékű állampapír-vásárlási cél kibővítését, de a további kamatvágás sem kizárható.
Meglepő döntéssel mínusz 0,1 százalékra vágta az alapkamatot péntek reggel a Bank of Japan (BoJ), a lépés hírére a jen másfél százalékkal zuhant a dollárral szemben. A lépésnek inkább csak üzenetértéke lehet, azt jelezték Tokióban, hogy az infláció felpörgetése érdekében gyakorlatilag bármire képesek.
Haruhiko Kuroda japán jegybankelnök szerint Kínának szigorúbb tőkekorlátozásokat kellene bevezetnie, ami segítene megfékezni a masszív tőkekiáramlást az országból és stabilizálná a jüan árfolyamát is - írja a CNBC. A Világgazdasági Fórum panelbeszélgetésén ott volt Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója is, aki úgy vélte, a devizatartalékok növelésével is támogatni lehetne az árfolyamot.
Japán kimászott az igen kellemetlen recessziójából, de a fellendülés mértéke jócskán elmaradt a várttól. Az előző negyedévhez képest 0,6 százalékkal tudott csak bővülni a szigetország, míg ennek a másfélszeresét várták volna az elemzők. Egye elemzők azt várják a héten döntő japán jegybanktól, hogy pesszimistábbá válhat, amivel akár még további lazításnak is megágyazhatnak.
A japán jegybank ma szinten tartotta a rekordmértékű lazítási programját, ami önmagában nem is jelentene meglepetést. Ami viszont már érdekes, hogy az intézmény még a korábbiaknál is pesszimistább várakozásokat tett közzé a szigetország inflációja kapcsán. Nagyon valószínű, hogy az olajár meredek esése miatt az év közepétől újabb deflációs időszak köszönt rájuk.
A japán jegybank döntéshozóinak majdnem a fele azt gondolja, hogy a vásárlási programjuk további kiterjesztése rengeteg mellékhatással jár majd, míg a gazdaságon valójában alig segít. A súlyos nézeteltérésekre a ma megjelent jegyzőkönyv világított rá mélyebben, amiből annyi már mindenképpen leszűrhető, hogy egyre erősebben inog a jelenlegi irányzatot követők helyzete.
A hosszú küzdelmei ellenére újabb negatív negyedéves GDP-változást láthattunk Japánban, ami azt jelenti, hogy technikailag ismét recesszióba került a szigetország. A piac nem számított az újabb visszaesésre, mert azt gondolta, hogy az áfaemelés okozta keresleti hatás, csak egyszeri sokk volt, és azt követően folytatódhat a fellendülés. Maga a jegybankjuk is ezt gondolta, de úgy látszik, hogy a helyzet rosszabb, mint azt a modellek alapján gondolták. A Bank of Japan szerdán hajnalban dönt a monetáris politikájának irányáról.
Nagyon régóta harcolnak már Japánban azért, hogy leterítsék az évek óta tomboló deflációt. Noha ez úgy tűnik sikerült, igazán egészséges infláció még egyáltalán nem kelt életre, ráadásul augusztusban az árak változása alulmúlta a várakozásokat, ami újabb aggodalmakat keltett. Pedig a szegény japán jegybank már nagyon szeretett optimistán nyilatkozni a folyamatokról.
Ma hajnalban döntött a japán jegybank és ez alkalommal közreadta legfrissebb negyedéves gazdasági prognózisait is. Noha az idei fiskális évre vonatkozó növekedés kapcsán egy hajszálnyival pesszimistábbak lettek, összességében mi mégis úgy látjuk, hogy túláradó optimizmust sugároz a japán jegybank. Ebből kifolyólag mára szinte teljesen elhalványult annak a lehetősége, hogy a Bank of Japan további monetáris stimulust alkalmazna. Ennek a kimenetnek a teljes piaci kiárazása a pozitív folyó fizetési mérleggel párosítva akár a jen erősödését is hozhatja a jövőben, noha nem feltétlenül a dollárral szemben.
A Bank of Japan ma sem változtatott a monetáris politikájának irányán és szinten tartja az eszközvásárlásainak mértékét. Teszi mindezt úgy, hogy elismerik: az áprilisi áfaemelés jelentősen visszavetette a keresletet, ami a reflációs folyamatnak is árt.
A japán jegybank mai döntése nem érte meglepetésként a piacokat, ugyanakkor Harihuko Kuroda jegybankelnök beszédére már heves erősödéssel reagált a jen. Ez pedig azért volt, mert az elnök szavaiból egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben, nem lesz még erősebb monetáris lazítás a szigetországban.
A vártnak megfelelően nem lépett a Bank of Japan (BoJ) a mai napon sem. A jegybank egyelőre az áprilisi adóemelés hatásait vizsgálja és továbbra is úgy véli, hogy a 2 százalékos inflációs céljuk a 2015-ös fiskális évben már teljesül.
Amit a pénzről, befektetésről tudnod kell, hogy sikeres legyél a pénzügyekben
Nem igazán fognak közös nevezőt találni az érdekeltek.
Közelebb hoznák a békét.
Főleg a tech papírok szenvednek.
Az általános rossz piaci hangulat és a régiót elérő átsúlyozás áll a háttérben.
A választási bizottság nem engedélyezte az indulását a következő fordulóban.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
A nagy- és kisüzemi főzdék képviselői elemezték a sörpiacot.
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
